MPA Hannover
ISO 9001
EN 12413
FEPA
Teszt oSa módszer szerint
Árajánlatkérés
Esc
NOVOABRASIVE
Árajánlatkérés Termékkatalógus

oSa (Organisation for the Safety of Abrasives)

Nemzetközi csiszolóanyag-biztonsági szervezet, amelyet 2000-ben alapítottak a németországi Bonnban. Több mint 60 tanúsított gyártó világszerte, a piacon lévő vágó- és csiszolószerszámok körülbelül 70 %-a visel oSa jelölést. A rendszer alapja három európai szabvány: EN 12413, EN 13236 és EN 13743.

oSa (Organisation for the Safety of Abrasives) — a csiszolóanyagok független biztonsági ellenőrzésének jele. Amit garantál: oSa jelölés a korongon.

oSa (Organisation for the Safety of Abrasives) — nemzetközi csiszolóanyag-biztonsági szervezet, amelyet ekkor alapítottak: 2000-ben itt: Bonn, Németország. Az oSa jel nemzetközileg védett védjegy, és a csiszolószerszámok legmagasabb biztonságának szimbóluma. Ma több mint 60 tanúsított gyártó szerte a világon jogosult a jel termékein való feltüntetésére, és mintegy a vágó- és csiszolószerszámok 70 %-a a piacon oSa jelöléssel rendelkezik. A tanúsítási rendszer alapját három európai szabvány képezi — EN 12413, EN 13236 és EN 13743, — amelyek a legszigorúbb követelményeket támasztják a csiszolótermékek biztonságával szemben.

Kulcsfontosságú tények

2000
Alapítás éve
60+
tanúsított gyártó
~70%
A jelöléssel ellátott termékek piaci részesedése
EN 12413
EN 13236, EN 13743
Bonn
Központ, Németország
Paraméter Érték
Teljes névOrganisation for the Safety of Abrasives
Alapítás éve2000
KözpontOxfordstrasse 8, 53111 Bonn, Németország
tanúsított gyártó60+
A jelöléssel ellátott termékek piaci részesedésea vágó- és csiszolószerszámok ~70 %-a
AlapszabványokEN 12413, EN 13236, EN 13743
A jel státuszaNemzetközileg védett védjegy
KüldetésA csiszolóanyagokkal végzett munka biztonsága — nap mint nap, mindenhol
A tagok földrajzi megoszlásaEurópa, Ázsia, Közel-Kelet, Amerika

Ezek a számok magukért beszélnek. A szervezet, amely európai gyártók egy csoportjából indult, negyed század alatt globális tekintéllyé vált a csiszolószerszámok biztonsága terén.

Az oSa története: miért volt szüksége a világnak egységes csiszolóanyag-biztonsági jelre

A 80 m/s sebességgel forgó csiszolókorong tönkremenetelkor 288 km/h sebességgel szórja szét a darabjait — gyorsabban, mint egy Forma-1-es autó az egyenesben. Éppen ezért rendkívül élesen merül fel a csiszolószerszámok biztonságának kérdése.

A probléma: veszélyes termékek az európai piacon

Az 1990-es évek végén az európai csiszolószerszám-piac komoly problémával szembesült. A kereskedelem liberalizálása és a termelés globalizálódása oda vezetett, hogy Európa piacaira olcsó, nem tanúsított csiszolótermékek áradata zúdult. A megfelelő minőségellenőrzés nélkül gyártott csiszoló- és vágókorongokat dömpingáron árulták, és megtalálták a vevőiket.

Az ilyen termékek veszélyét nehéz túlbecsülni. A csiszolókorong munka közben olyan kerületi sebességet ér el, mint 80 m/s. Rossz minőségű korong törésekor a darabjai megközelítőleg ekkora sebességgel repülnek szét: 288 km/h. Ez óriási mozgási energia, amely halálos sérüléseket okozhat a kezelőnek és a környezetében lévőknek. Az 1990-es évek végi munkabalesetek statisztikája éppen a rossz minőségű csiszolószerszámhoz kapcsolódó esetek számának növekedését rögzítette.

Paradox módon abban az időben nem létezett olyan egyetemes biztonsági jel, amely kifejezetten a csiszolótermékekre vonatkozott volna. A jel GS (Geprüfte Sicherheit) csak a használatra kész termékekre vonatkozik, a csiszolószerszám viszont olyan alkatrész, amelyet gépre vagy kézi szerszámra szerelnek fel. A jelölés CE nem terjed ki a csiszolótermékekre, mivel azok nem tartoznak az EU gépekről szóló irányelvének hatálya alá. A szabványok ISO a cégek irányítási rendszereit tanúsítják, nem konkrét termékeket.

Így komoly rés keletkezett a fogyasztóvédelem rendszerében. A vásárló — legyen az hivatásos fémmegmunkáló, építő vagy autószerelő — nem rendelkezett megbízható támponttal a biztonságos csiszolószerszám kiválasztásához. A felelős gyártók piaci részesedést veszítettek az olcsó és veszélyes termékek szállítóival szemben. Az ágazatnak megoldásra volt szüksége.

A fejlődés fő mérföldkövei

1990-es évek
Az európai piacra olcsó, nem tanúsított csiszolótermékek áradata érkezik. Nő a gyenge minőségű csiszolókorongok tönkremenetele miatti balesetek száma. A GS, a CE és az ISO jel nem terjed ki a csiszolószerszámokra
2000
Az oSa megalapítása a németországi Bonnban. Több európai ország felelős gyártóinak csoportja egyetlen céllal hozza létre a szervezetet — biztosítani a csiszolótermékek biztonságát. Létrejön a nemzetközileg védett védjegy — az oSa jel
2000–2010
Növekedés és bővülés. A szervezethez törökországi, izraeli és több ázsiai ország gyártói csatlakoznak. Az oSa jel a minőség és a biztonság globális szabványává válik. A 7 tanúsítási kritérium kidolgozása és továbbfejlesztése
2010–2025
Globális elismerés. Több mint 60 tanúsított gyártó világszerte. A piacon lévő vágó- és csiszolószerszámok mintegy 70 %-a visel oSa jelölést. A szervezet nemzetközileg elismert tekintéllyé válik a csiszolószerszámok biztonsága terén

2000-ben több európai ország felelős csiszolószerszám-gyártóinak egy csoportja úgy döntött, hogy cselekszik. Összefogtak egy olyan szervezet létrehozására, amelynek egyetlen célja a piacon lévő csiszolótermékek biztonságának biztosítása volt. Így alapították meg az oSa-t — Organisation for the Safety of Abrasives.

Az alapítók kinyilvánított célja világosan és megalkuvás nélkül hangzott: adjanak „egyértelmű jelzés a gyenge minőségű és veszélyes termékek ellen”. A szervezet nem tűzte ki célul a nagy gyártók érdekeinek lobbizását vagy kereskedelmi akadályok létrehozását. Küldetése az első naptól a végfelhasználó biztonságára összpontosult.

A központ helyszínéül a következőt választották: Bonn— város Németország nyugati részén. A választás nem volt véletlen. Bonnban található a VDS (Verband Deutscher Schleifmittelwerke) — a német csiszolóanyag-gyártók szövetsége, a világ egyik legrégebbi és legtekintélyesebb ágazati szervezete.

Az európai kezdeményezéstől a globális elismerésig
A szervezet kevés európai gyártóval indult, főként Németországból, Olaszországból, Franciaországból és Ausztriából. A tanúsítási rendszer hírneve és tekintélye azonban gyorsan felkeltette a világ más régióiban működő gyártók figyelmét is. Ma már több mint60 tanúsított gyártószerte a világon jogosult az oSa jel használatára. Ezek európai, ázsiai (Kína, Dél-Korea, Thaiföld, India), közel-keleti (Izrael) és amerikai (Mexikó) cégek.

Az oSa küldetése: biztonság nap mint nap, mindenhol

A szervezet fő küldetése rendkívül világosan megfogalmazott: „Tegyük biztonságosabbá a vágó- és csiszolószerszámokkal végzett munkát — mindennap, mindenütt”. Ez a megfogalmazás két kulcselemet tartalmaz: az állandóságot („mindennap”) és az egyetemességet („mindenütt”). A biztonság nem lehet alkalomszerű — a szerszám minden használatakor, a világ minden országában biztosítani kell.

E küldetés megvalósítása érdekében az oSa három fő funkciót lát el:

Elvi jelentőségű megérteni, hogy az oSa jel nem pusztán egy címke, amelyet a gyártó egyszeri ellenőrzés után a termékére ragaszt. A jel mögött rendszeres auditok, független termékvizsgálatok és folyamatos gyártásfelügyelet aktív rendszere áll. Az a gyártó, amely jogot szerzett az oSa jel használatára, a szervezet állandó ellenőrzése alatt áll.

E rendszer végső haszonélvezői a dolgozók — fémmegmunkálók, építők, autószerelők és mindazok a szakemberek, akik naponta használnak csiszolószerszámot. Számukra az oSa jel a csiszolókorongon vagy a vágótárcsán azt jelenti, hogy a termék átfogó ellenőrzésen esett át, és megfelel a legszigorúbb biztonsági követelményeknek.

Három EN szabvány — az oSa biztonságának alapja

Az oSa tanúsítási rendszer három harmonizált európai szabványra támaszkodik, amelyeket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) dolgozott ki. Mindegyik szabvány a csiszolószerszámok egy-egy kategóriáját fedi le, és konkrét követelményeket állapít meg azok biztonságára, jelölésére és vizsgálati módszereire.

EN 12413 — kötött csiszolóanyagok (bonded abrasives)

Az EN 12413 szabvány talán a legfontosabb a három közül, mivel a csiszolószerszámok legelterjedtebb és potenciálisan legveszélyesebb kategóriáját, a kötött csiszolóanyagokat fedi le. Ide tartoznak a csiszolókorongok, a vágótárcsák, a csiszolófejek (mounted points), a szegmensek és más olyan szerszámok, amelyekben a csiszolószemcsét kötőanyag tartja össze (kerámia, bakelit vagy más).

A szabvány követelményei több kritikus biztonsági paramétert fednek le. Mindenekelőtt a termék szilárdságát — azt a képességét, hogy elviselje a centrifugális terheléseket az üzemi fordulatszámon. A szabvány szétrepedési biztonsági tényezőt (burst speed safety factor) állapít meg, amelynek értéke 1,73. Ez azt jelenti, hogy a korong tényleges törési sebességének legalább 1,73-szor nagyobbnak kell lennie a maximális üzemi sebességnél. Ha például a korong üzemi sebessége 80 m/s, akkor törés nélkül el kell viselnie legalább 138,4 m/s sebességet.

A szilárdságon kívül az EN 12413 szabályozza a méretekre, tűrésekre, kiegyensúlyozatlanságra és a termékjelölésre vonatkozó követelményeket is. A szabvány külön figyelmet fordít a szavatossági idő bakelit (gyanta) kötésű csiszolószerszámoknál — a maximális tárolási idő 3 év a gyártás dátumától.

EN 13236 — szuperkeményanyagok (superabrasives)

Az EN 13236 szabvány a szuperkemény csiszolóanyagokat — gyémántot és köbös bór-nitridet (CBN) — alkalmazó szerszámokra terjed ki. Ezek speciális, nagy pontosságú szerszámok, amelyeket a legigényesebb ágazatokban használnak: a repülőgép-, az autó- és az elektronikai iparban.

A gyémánt- és CBN-szerszámok szélsőséges terhelés mellett dolgoznak, és különleges biztonsági megközelítést igényelnek. Az EN 13236 szabvány követelményeket állapít meg a csiszolószemcse méretére, a kopás sebességére, az élettartamra és a termék általános biztonságára.

EN 13743 — rugalmas alátétű csiszolóanyagok (coated abrasives)

A harmadik szabvány — az EN 13743 — a rugalmas alapú, meghatározott üzemi sebességre méretezett csiszolószerszámokra terjed ki. Ebbe a kategóriába tartoznak a lamellás korongok (flap discs), a fíbertárcsák (fibre discs) és más olyan termékek, amelyeknél a csiszolószemcsét rugalmas hordozóra viszik fel.

Ezeket a szerszámokat széles körben használják sarokcsiszolókkal, és jelentős terhelésnek vannak kitéve nagy fordulatszámon. Az EN 13743 szabvány követelményeket állapít meg a rugalmas alap szilárdságára, a szemcseméretre, az élettartamra és az üzemi fordulatszámon való biztonságra.

Szabvány Alkalmazási terület Termékpéldák Kulcskövetelmények
EN 12413 Kötött csiszolóanyagok Csiszolókorongok, vágótárcsák, csiszolófejek, szegmensek Szilárdság, szétrepedési fordulatszám (1,73-as együttható), jelölés az EN ISO 7010 szerint, kiegyensúlyozottság, szavatossági idő
EN 13236 Szuperkeményanyagok Gyémánt- és CBN-szerszámok Szemcseméret, kopásállóság, élettartam, biztonság a nagy pontosságú megmunkálásnál
EN 13743 Rugalmas alapú csiszolóanyagok Lamellás korongok, fíbertárcsák Az alap szilárdsága, szemcseméret, élettartam, oldalirányú terhelésállóság

Ez a három szabvány együtt gyakorlatilag a teljes, az iparban és az építőiparban használt csiszolótermék-kört lefedi. A szabványok önmagukban azonban csak papíron megfogalmazott követelmények. Gyakorlati megvalósításukat az oSa tanúsítási eljárás biztosítja, amely hét biztonsági kritériumot foglal magában.

Hogyan működik az oSa tanúsítás — 7 biztonsági kritérium

Az oSa tanúsítási eljárás nem formális, „pipálós” ellenőrzés. A gyártó átfogó értékelését jelenti hét kulcsfontosságú kritérium szerint, amelyek mindegyikét maradéktalanul teljesíteni kell.

1. A gyártó önkéntes kötelezettségvállalása

Az első és alapvető kritérium: a gyártó önként vállalja az oSa szabványainak betartását. Ez nem jogszabályi követelmény, hanem a vállalat tudatos döntése. A gyártó hivatalos kötelezettségvállalást ír alá, hogy termékei tekintetében fenntartja a legmagasabb biztonsági szabványokat, és lehetővé teszi az összes előírt ellenőrzés elvégzését.

E kötelezettségvállalás önkéntessége elvi kérdés. Azt jelenti, hogy a tanúsított gyártókat eleve a biztonság megteremtése motiválja, nem pusztán a rájuk kényszerített követelmények formális teljesítése. Ez biztonsági kultúrát teremt, nem pedig a formális megfelelés kultúráját.

2. Saját vizsgálókapacitások

A második kritérium megköveteli, hogy a gyártó saját vizsgálókapacitással rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznie kell tanúsított berendezéssel az összes szükséges teszt elvégzéséhez: szétrepedési vizsgálat (burst speed test), oldalirányú terhelési vizsgálat (side load test), kiegyensúlyozatlanság mérése és egyéb paraméterek.

A berendezéseken kívül a gyártónak képzett személyzettel is rendelkeznie kell, amely képes elvégezni a vizsgálatokat és értelmezni az eredményeket. Ez folyamatos minőségellenőrzést biztosít nemcsak a tanúsításkor, hanem a mindennapi gyártási folyamatban is.

3. Tanúsított minőségirányítási rendszer

A harmadik kritérium a tanúsított minőségirányítási rendszer (QMS) megléte. Rendszerint olyan rendszerről van szó, amely megfelel a következő szabványnak: ISO 9001 vagy hasonló szabványoknak. A rendszert dokumentálni kell, és le kell fednie a gyártási folyamat minden szakaszát — az alapanyagok beérkező ellenőrzésétől a késztermék kiszállításáig.

4. Független termékvizsgálat

A negyedik kritérium: a terméknek független vizsgálaton kell átesnie. Ez azt jelenti, hogy a termékmintákat akkreditált, külső laboratóriumnak adják át, amely a vizsgálatok teljes körét elvégzi az alkalmazandó EN szabvány szerint. A független vizsgálat eredményei objektív igazolást adnak arról, hogy a termék megfelel a biztonsági követelményeknek.

A független vizsgálat kizárja az összeférhetetlenséget: a gyártó nem tudja „ráigazítani” a saját vizsgálatainak eredményeit. A külső laboratóriumnak nincs pénzügyi érdekeltsége a pozitív eredményben, és kizárólag a szabvány követelményeit követi.

5. Külső biztonsági auditok

Az ötödik kritérium külső biztonsági auditok elvégzését írja elő. Az oSa auditorai (vagy felhatalmazott szervezetek) ellenőrzéseket végeznek a gyártótelepeken, értékelve a valós folyamatok és a leírt eljárások összhangját. Az audit kiterjed a gyártóberendezésekre, az alapanyagok és a késztermékek tárolási körülményeire, a minőségellenőrzési rendszerre és a személyzet képzettségére.

A külső auditok nem egyszeriek az első tanúsításkor, hanem rendszeresek. Ez biztosítja az ellenőrzés folytonosságát, és nem engedi, hogy a gyártó a tanúsítvány megszerzése után lazítson a színvonalon.

6. A gyártás rendszeres felügyelete

A hatodik kritérium — a gyártás rendszeres felügyelete — kiegészíti a külső auditokat. A felügyelet keretében ellenőrzik a gyártási folyamatok paramétereit, a folyamatos vizsgálatok eredményeit, a selejt- és reklamációs statisztikát. A felügyelet lehetővé teszi a kedvezőtlen tendenciák felismerését, mielőtt azok veszélyes termék kibocsátásához vezetnének.

A felügyelet gyakoriságát és terjedelmét a kockázatértékelés és a gyártó előélete alapján határozzák meg. Az új vagy kevésbé tapasztalt gyártók gyakoribb ellenőrzés alá eshetnek.

7. A termékek nyomon követhetősége

A hetedik kritérium a termékek gyártóig való teljes visszakövethetősége. Minden oSa jelölésű terméknek azonosíthatónak kell lennie: magán a terméken lévő jelölés alapján megállapíthatónak kell lennie a gyártónak, a gyártási dátumnak, a tételnek és más kulcsfontosságú paramétereknek.

A visszakövethetőség kritikusan fontos az incidensek kivizsgálásához. Ha egy csiszolószerszám üzem közben tönkremegy, a visszakövethetőségi rendszer lehetővé teszi a gyártó, a tétel és a probléma lehetséges mértékének gyors meghatározását. Ez alapot teremt a hibás termékek visszahívásához is, ha erre szükség lenne.

Fontos
Mind a hét kritérium sikeres teljesítése után a gyártó jogot kap arra, hogy termékein feltüntesse az oSa jelet. Az oSa jel megléte azonbannem jelenti azt, hogy az oSa szervezet felelősséget vállal a megjelölt termékekért. A termékek biztonságáért és minőségéért a felelősség teljes egészében a gyártót terheli. Az oSa jel azt igazolja, hogy a gyártó átesett az ellenőrzésen, és minden szükséges feltétellel rendelkezik a biztonságos termékek gyártásához.

Csiszolóanyagok biztonsági vizsgálati módszerei

Az EN szabványok elméleti követelményei a gyakorlatban konkrét vizsgálati módszerekkel valósulnak meg. Nézzük meg azt a három kulcsfontosságú tesztet, amely a csiszolószerszámok biztonsági ellenőrzési rendszerének alapját képezi.

Burst Speed Test — szakítópróba

A szétrepedési vizsgálat a csiszolószerszám legfontosabb és legszemléletesebb biztonsági tesztje. A módszer lényege egyszerű: a vizsgált terméket befogószerkezetbe rögzítik egy speciális vizsgálógépen, majd a fordulatszámot folyamatosan növelik a tönkremenetel pillanatáig.

A terméknek tönkremenetel nélkül el kell viselnie a minimális szétrepedési fordulatszámot, amely nem lehet kevesebb, mint az üzemi fordulatszám 1,73-szorosa. Az 1,73-as tényező (a 3 négyzetgyöke) háromszoros mozgásienergia-tartalékot biztosít, mivel az energia a sebesség négyzetével arányos. Azt a sebességet, amelynél a törés bekövetkezett, a vizsgálógép vezérlőrendszere automatikusan rögzíti és eltárolja.

A termék a szakítópróba után rendszerint teljesen tönkremegy, és további használatra alkalmatlan. Ez azt jelenti, hogy minden vizsgálat egy termékminta „feláldozását” igényli. A vizsgálatokat minden gyártási tételből vett, statisztikailag jelentős mintán végzik.

Side Load Test — oldalirányú terhelés vizsgálata

Az oldalirányú terhelés vizsgálata a csiszolószerszámnak a forgástengelyre merőlegesen ható erőkkel szembeni ellenállását értékeli. Ilyen terhelések valós üzemi körülmények között lépnek fel, amikor a kezelő nem szigorúan a tárcsa forgási síkjában fejt ki erőt.

A vizsgálat során a forgó termékre keresztirányú, fokozatosan növekvő erőt fejtenek ki. Rögzítik azt a maximális oldalirányú terhelést, amelyet a termék tönkremenetel és kritikus deformáció nélkül elvisel. Ez a teszt különösen fontos a vékony vágótárcsáknál, amelyeket munka közben jelentős hajlítóterhelés érhet — például a vágatban való beszoruláskor, vagy amikor a kezelő a vágótárcsát csiszolásra próbálja használni.

Bending and Shear Test — hajlító- és nyíróvizsgálat

A hajlító- és nyíróvizsgálat a csiszolószerszám szerkezeti épségét értékeli összetett terhelések hatására. A centrifugális erőket modellező szétrepedési vizsgálattal és a keresztirányú erőket modellező oldalirányú terhelési vizsgálattal ellentétben ez a teszt összetettebb terhelési képet ad vissza.

A vizsgálat eredményei lehetővé teszik a kötőanyag minőségének, a csiszolószemcse eloszlása egyenletességének és a termék szerkezetében rejtett hibák hiányának értékelését. A terhelés összetett jellege különösen érzékennyé teszi ezt a tesztet a gyártástechnológia megsértésére: helytelen égetési hőmérséklet, a keverék egyenetlensége, légbuborékok jelenléte a korong anyagában.

Komplex ellenőrzés
A leírt három vizsgálati módszer együttese biztosítja a csiszolószerszám biztonságának átfogó értékelését. A szétrepedési vizsgálat a centrifugális erőkkel szembeni ellenállást, az oldalirányú terhelési vizsgálat a keresztirányú erőkkel szembenit, a hajlító- és nyíróvizsgálat pedig az összetett terhelésekkel és a rejtett szerkezeti hibákkal szembenit ellenőrzi.

Miért fontos az oSa jel a vásárló számára

A tanúsított szerszám 5 előnye

A csiszolószerszám vásárlója számára — legyen az egy nagyvállalat beszerzési szakembere vagy egyéni mester — az oSa jel öt konkrét előnyt ad:

Hogyan ismerjük fel az oSa jelet a terméken

Az oSa jelet közvetlenül a csiszolószerszámra viszik fel — a felületére (nyomtatással vagy domborítással) vagy a terméken rögzített címkére. A jel a termék csomagolásán is szerepel.

A csiszolószerszám kiválasztásakor a vásárlónak javasolt figyelnie az oSa jel meglétére. További ellenőrzésként a gyártó összevethető a tanúsított cégek hivatalos listájával a következő oldalon: osa-abrasives.org. Ezt a listát rendszeresen frissítik, és naprakész információt tartalmaz minden vállalatról, amely jogosult az oSa jel használatára.

Miért nem helyettesíti a GS, a CE és az ISO az oSa-t

Gyakran felmerül a kérdés: miért van szükség külön oSa tanúsításra, ha léteznek a széles körben ismert GS, CE és ISO jelek? A válasz az egyes jelek sajátosságában rejlik:

Jel Mit tanúsít Miért nem helyettesíti az oSa-t
GS (Geprüfte Sicherheit) Használatra kész termékek biztonsága A csiszolószerszám olyan alkatrész, amelyet szerszámgépre vagy kézi gépre szerelnek, nem pedig késztermék
CE Megfelelés az EU-irányelveknek A csiszolószerszámok nem tartoznak a gépekről szóló irányelv hatálya alá, és nem igényelnek CE-jelölést
ISO (pl. ISO 9001) A vállalatok irányítási rendszerei Az ISO szervezeteket tanúsít, nem termékeket. Egy vállalat rendelkezhet ISO 9001-gyel, és mégis olyan terméket gyárthat, amely nem felel meg a csiszolóanyagok biztonsági szabványainak
oSa A konkrét csiszolótermék biztonságát Az egyetlen nemzetközi tanúsítás, amely igazolja a csiszolótermék biztonságát az EN szabványok alapján
Az oSa jel a maga nemében egyedülálló
Az oSa jel olyan rést tölt be, amelyet semmilyen más tanúsítás nem fed le. Ezaz egyetlen nemzetközileg elismert tanúsítási rendszer, amely a konkrét csiszolótermék biztonságát igazolja az EN szabványoknak való megfelelés alapján. Egyetlen más jel sem nyújt ezzel egyenértékű védelmi szintet a csiszolószerszámok területén.

oSa-tanúsított gyártók

Jelenleg világszerte több mint 60 vállalat szerezte meg az oSa tanúsítást, és jogosult a biztonsági jel használatára a termékein. Köztük vannak többmilliárdos forgalmú globális vállalatok és a saját szegmensükben vezető helyet elfoglaló specializált gyártók is.

A cég Ország Szakterület
Saint-Gobain AbrasivesFranciaország / NemzetköziCsiszolótermékek teljes köre
Tyrolit GroupAusztriaKötött csiszolóanyagok, gyémántszerszámok
3M DeutschlandNémetországRugalmas alapú csiszolóanyagok, kötött csiszolóanyagok
KlingsporNémetországRugalmas alapú csiszolóanyagok, kötött csiszolóanyagok
HusqvarnaSvédországGyémántszerszámok az építőipar számára
Stanley Black & DeckerNemzetköziCsiszoló- és vágószerszámok
HiltiNemzetköziÉpítőipari és professzionális szerszámok
PFERD (August Rüggeberg)NémetországCsiszoló- és polírozószerszámok
Hermes SchleifmittelNémetországRugalmas alapú csiszolóanyagok
SAIT AbrasiviOlaszországKötött és rugalmas csiszolóanyagok
KarbosanTörökországKötött csiszolóanyagok
Camel Grinding WheelsIzraelCsiszolókorongok
EHWA DiamondDél-KoreaGyémántszerszámok
TAILINKínaKötött csiszolóanyagok

Ez a lista nem teljes körű. A tanúsított gyártók teljes, aktuális jegyzéke a szervezet hivatalos oldalán érhető el: osa-abrasives.org.

Földrajz: Európától Ázsiáig

Az oSa-tanúsított gyártók földrajzi lefedettsége szemléletesen mutatja a szervezet globális jellegét.

Európa marad az oSa magja. Itt összpontosulnak a szervezet alapítói és a legtöbb tanúsított cég. Németországot olyan óriások képviselik, mint a Klingspor, a PFERD, a Hermes Schleifmittel, a 3M Deutschland és a Rhodius Schleifwerkzeuge. Olaszország a tanúsított gyártók számát tekintve a második ország Európában. Tanúsítással rendelkeznek továbbá francia, osztrák, magyar, lengyel és szlovén gyártók is.

Törökország az oSa rendszer fontos résztvevője. A török gyártók, mint a Karbosan, a Sonnenflex és az Interabrasiv, aktívan exportálják termékeiket az európai piacra, és az oSa tanúsítás számukra kulcsfontosságú versenyelőny.

Ázsia a tanúsított gyártók számának gyors növekedését mutatja. Kínában a Gang YAN és a Jiangsu Fengtai szerezte meg a tanúsítást. Dél-Koreát a Shinhan Diamond, az EHWA Diamond és a Hyosung képviseli. Thaiföldön a Resibon és a Bosun tanúsított. Indiát többek között a Hilti Manufacturing India részlege képviseli.

Amerika egyelőre kisebb mértékben képviselteti magát, de a földrajz bővül. A mexikói TENAZIT (Austromex) cég az oSa tanúsított tagja.

Közel-Kelet az izraeli TOOLGAL (Camel Grinding Wheels) cég képviseli, amely a csiszolókorongok egyik vezető gyártója a világon, sokéves múlttal.

oSa és NovoAbrasive

A NovoAbrasive gyár korszerű csiszolószerszám-gyártás, amely vágó- és csiszolótárcsákat állít elő a fémmegmunkálás, az építőipar és más ágazatok számára. A vállalat termékei az EN európai biztonsági szabványok szerinti vizsgálatokon esnek át, amelyek az oSa tanúsítási rendszer alapját képezik.

A gyártásban szigorú minőségellenőrzés működik, amely magában foglalja a rendszeres szakítópróba (burst speed test) — a csiszolószerszámok kulcsfontosságú biztonsági vizsgálata. Minden gyártási tételt ellenőriznek a szakítási sebességre vonatkozó követelmények szerint, az EN 12413 szabványban előírt biztonsági tényezővel.

A NovoAbrasive gyár tanúsítással rendelkezik: ISO 9001, amely a dokumentált minőségirányítási rendszer meglétét igazolja. Ezenkívül a termék átesett a következő tanúsításon: MPA Hannover (Materialprüfungsanstalt Hannover) — a csiszolószerszámok területén az egyik legtekintélyesebb német vizsgálószervezet.

Az olasz gépek és az európai alapanyagok használata biztosítja a termékek stabil minőségét és azt, hogy megfeleljenek az európai piacon a biztonságos csiszolószerszámokkal szemben támasztott követelményeknek. A gyártás az oSa rendszer alapelvei szerint szerveződik: saját vizsgálókapacitás, tanúsított irányítási rendszer, minden termék visszakövethetősége a gyártási tételig.

NovoAbrasive és a biztonsági szabványok
A NovoAbrasive gyártása az oSa rendszer alapját képező elvekre épül:saját vizsgálati kapacitások, tanúsított irányítási rendszerISO 9001, tanúsításMPA Hannoverés minden termék teljes nyomon követhetősége. Az olasz berendezések és az európai alapanyagok használata a termékminőség állandóságát biztosítja.

Legfrissebb hírek (2024–2026)

2024–2025 — Növekedés és fejlődés
Az oSa szervezet továbbra is aktívan fejlődik, és alkalmazkodik a változó piaci körülményekhez. Nő a tanúsított szerszámok iránti kereslet, különösen az építőiparban és az autóiparban.
Piaci trendek
A munkavédelmi követelmények szigorodása számos országban és a dolgozók kockázattudatosságának növekedése ösztönzi az ellenőrzött és jelöléssel ellátott termékekre való átállást. Ez kedvező feltételeket teremt az oSa tanúsítási rendszer további bővüléséhez. Külön figyelmet fordítanak a következő elleni küzdelemre:hamisított termékkel— hamisított csiszolószerszámokkal, amelyeket tényleges tanúsítás nélkül láttak el biztonsági jelekkel.

Gyakoriak kérdés

Az oSa nemzetközileg védett védjegy, amely igazolja, hogy a termék átesett az EN 12413, EN 13236 vagy EN 13743 európai biztonsági szabványoknak (a csiszolószerszám típusától függően) való megfelelés ellenőrzésén. Az oSa jel megléte azt jelenti, hogy a gyártó komplex auditon esett át, tanúsított minőségirányítási rendszerrel és saját vizsgálókapacitásokkal rendelkezik, és a szervezet rendszeresen ellenőrzi. A végfelhasználó számára az oSa jel megbízható iránytű a biztonságos csiszolószerszám kiválasztásánál.
Nem, az oSa tanúsítás önkéntes. A gyártók önállóan döntenek a szervezethez való csatlakozásról, és önkéntesen vállalják az EN szabványok betartását, valamint a rendszeres auditok elfogadását. Éppen az önkéntes jelleg különbözteti meg az oSa-t a minimális jogszabályi követelményektől — a tanúsított gyártók tudatosan választják a legmagasabb biztonsági szabványokat. Az önkéntesség azonban nem jelent formalitást: az oSa követelményei szigorúak és megalkuvást nem tűrők.
Az oSa tanúsítási rendszer alapja három európai szabvány. EN 12413 a kötött csiszolóanyagokra terjed ki — csiszolókorongok, vágótárcsák, csiszolófejek és szegmensek. EN 13236 felöleli a szuperabrazívokat — a gyémántot és a köbös bórnitridet (CBN) használó szerszámokat. EN 13743 a hajlékony alapú csiszolóanyagok — a lamellás korongok és a fíbertárcsák — biztonságát szabályozza. Ez a három szabvány együtt gyakorlatilag az iparban használt csiszolótermékek teljes körét lefedi.
Jelenleg több mint 60 gyártó szerte a világon szerezte meg az oSa tanúsítást, és jogosult a biztonsági jel használatára a termékein. A tanúsított cégek földrajza felöleli Európát (Németország, Olaszország, Franciaország, Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Törökország), Ázsiát (Kína, Dél-Korea, Thaiföld, India), a Közel-Keletet (Izrael) és Amerikát (Mexikó). A teljes, naprakész lista elérhető a következő oldalon: osa-abrasives.org.
A csiszolószerszám tanúsításának ellenőrzéséhez két lépés szükséges. Először vizsgálja meg a terméken az oSa jelet — a szerszám felületére, a címkére vagy a csomagolásra kerül. Másodszor ellenőrizze a gyártót a tanúsított cégek hivatalos listáján a következő oldalon: osa-abrasives.org. Ha az oSa jel szerepel a terméken, de a gyártó nem szerepel a hivatalos listán, ez hamisítványra utalhat — ilyen esetben javasolt értesíteni az oSa szervezetet.
Mindegyik jelnek megvan a maga alkalmazási területe, amely nem terjed ki a csiszolószerszámokra. A jel GS csak a használatra kész termékekre terjed ki, a csiszolószerszám pedig gépre szerelt alkatrész. A jelölés CE nem szükséges a csiszolótermékekhez, mivel azok nem tartoznak a gépekről szóló irányelv hatálya alá. A tanúsítás ISO a cég irányítási rendszerének minőségét igazolja, nem egy konkrét termék tulajdonságait. Az oSa jel az egyetlen nemzetközi tanúsítás, amely kifejezetten a csiszolótermék biztonságának igazolására irányul.
A bakelit (gyanta) kötőanyagú csiszolószerszámokra az EN 12413 szabvány maximális tárolási időt állapít meg — 3 év a gyártás dátumától. Ez azzal függ össze, hogy a bakelit kötőanyag idővel leromlik a nedvesség, a hőmérséklet-ingadozások és más tényezők hatására, ami a szerszám szilárdságának csökkenéséhez vezet. Olaszországban ennek a határidőnek a betartása jogszabályi követelmény. Javasolt mindig ellenőrizni a terméken feltüntetett gyártási dátumot és szavatossági időt, és semmilyen körülmények között sem szabad lejárt terméket használni.

Kapcsolódó anyagok